A legjobb anti-aging módszer a mozgás. De az 50 felett fitten ennél több. Íme egy kis tudomány az immobilizációról, kedvenc sportunk – a mozgás – előtérbe helyezése érdekében, szép korúaknak is.
Mennyi ideig tartó immobilitás szükséges ahhoz, hogy a fascia adhéziókat képezzen?
A kötőszöveti rendszerben az összenövések kialakulása összetett folyamat, amelyet különböző tényezők befolyásolnak, beleértve az immobilitás időtartamát is. Az immobilitás a kötőszövetek mechanikai tulajdonságainak megváltozásához vezet, ami elősegíti az adhézió kialakulását. Konkrétan a hosszan tartó immobilitás fibrin lerakódását és az azt követő rostos szövetképződést eredményezi, amelyek kritikus összetevői az adhézió kialakulásának (Wong és mtsai., 2015; Liu & Berg, 2002).
A jelentős adhézió kialakulásának időkerete változó lehet, de a tanulmányok szerint már rövid ideig tartó immobilizáció is beindíthatja ezeket a folyamatokat, és hosszabb ideig tartó immobilitás esetén kifejezettebb hatások figyelhetők meg (Wong és mtsai., 2015; Liu & Berg, 2002). Állatmodellekben például kimutatták, hogy az immobilizáció időtartama korrelál az adhézió kialakulásának súlyosságával, ami arra utal, hogy a kötőszöveti rendszer már az immobilizációt követő napokon belül elkezd reagálni (Wong és mtsai., 2015; Liu & Berg, 2002).
Ezenkívül a gyulladásos mediátorok és a növekedési faktorok, például a kötőszöveti növekedési faktor (CTGF) szerepe jelentős az adhéziós folyamatban. A CTGF-ről ismert, hogy fibrotikus körülmények között túlreprezentálódik, és szerepet játszik a sebészeti beavatkozásokat követő adhézió kialakulásának progressziójában (Thaler et al., 2005; Thaler et al., 2002). A mechanikai tényezők, mint például a szöveti feszültség és a biokémiai környezet közötti kölcsönhatás tovább befolyásolja az adhéziós folyamatot, ami arra utal, hogy mind a mozdulatlanság időtartama, mind a szöveti sérülés jellege kritikus meghatározó tényező az adhézió kialakulásában (diZerega & Campeau, 2001; Thaler et al., 2002).
Az alvásminőség romlása önmagában rontja a fascia mobilitását, az alvás pedig mint immobilitás (Gaine et al., 2021) képes az adhézióképzést gyorsítani.
Bár az adhézió kialakulásához szükséges mozdulatlanság pontos időtartama változhat, a bizonyítékok arra utalnak, hogy már rövid időszakok is elindítják a folyamatot, és hosszabb időtartam alatt súlyosabb adhéziók alakulnak ki. A mechanikai és biokémiai tényezők kölcsönhatása ez idő alatt döntő fontosságú az adhézió kialakulásának hátterében álló mechanizmusok megértéséhez.
Üzenetek 1 szóban:
-korai mobilizáció sérülés után
-mobilan maradás a gyógyulás után egészségben
-teljes terjedelmek napi átjárása
-alvásrendezés
-gyulladáscsökkentő életmód fenntartása