≡ Menu

A jógához vezető rögös utam

Kinek mi jut eszébe a szóról: jóga? A lótuszülés, amelyet úgyis lehetetlen végrehajtani? Furcsa tömjénszag? Kelet misztikuma? Ismeretlen, kultúridegen bizonytalanság, amit talán jobb elkerülni?

Bevallom: sokáig én is így tekintettem a jógára. Olyannyira, hogy még a kipróbálása ellen is tiltakoztam, mígnem egy jó ismerősöm rávett, hogy legalább neki higgyek: a jóga az egyetlen megoldás az amúgy nagyon lestrapált, fájós hátamnak. Rávettem magam és elmentem az órájára. Kár volt: hihetetlenül rosszul éreztem magamat, 185 centim még a legnagyobb jógamatracon sem fért el, alig bírtam összehajtogatni extrém hosszú végtagjaimat, hogy megtudjam csinálni a különböző pózokat. A szenvedések mellett pedig oda kellett volna figyelni a levegővételre, csukott szemmel feküdni, relaxálni…  nem is folytatom tovább.

Pár év kellett mire újra rávettem magamat, hogy kipróbáljak egy másik irányzatot. Bár a véletlen sodort errefelé, hálás vagyok, hogy így alakult. Hiszen egy olyan világba csöppentem, amely új horizontot nyitott számomra, méghozzá két vonatkozásban is. Ahogy már említettem, magasságomból és egy ki nem kezelt gerincproblémából adódóan 30-as éveimre állandósultak a gondjaim: lumbágó, gerincsérv, hátfájás. Úgy tűnt, hogy sem a hagyományos orvoslás és gyógytorna, sem az alternatív módszerek nem segítenek. Új felfedezésemnek köszönhetően azonban már néhány jógaóra után lényegi változás következett be: fokozatosan helyére kerültek a csigolyáim, csökkentek a fájdalmak! Aki átélt már hasonlót, tudja, miről beszélek!

A közvetlen testi megtapasztaláson kívül a jóga szellemi síkon is megfogott. De egyáltalán nem úgy, ahogy attól korábban tartottam. A jóga mozgásvilágának komplexitása komoly intellektuális élményt is jelent, minden egyes jógaóra rávilágít valamilyen fizikai folyamatra, a test jelzéseire, a mozgás hatásaira. Egy soha véget nem érő tanulási folyamat közepébe csöppentem, amúgy is kielégíthetetlen tudásvágyam remek táptalajra lelt: a jógát egy életen át lehet tanulmányozni és tanulni.

Azóta elvégeztem egy jógaiskolát és egy rendkívül inspiráló gyerekjóga-tanfolyamot. Ma már az tart izgalomban, hogy minél többeket tudjak rávezetni arra, milyen rendkívül áldásos eszköz van a kezünkben: a saját testünk, amelyet jól kidolgozott, megfelelő precizitással végrehajtott gyakorlatok segítségével újjá tudunk varázsolni. Semmi más nem kell hozzá, mint egy jógaoktató, valamint kellő elszántság a rendszeres közös és egyéni gyakorláshoz.

Ha kedvet kaptál, hogy kipróbáld, várunk szerdánként egy közös gyakorlásra. A Kájoni Házban leszünk (II. kerület, Szilfa u. 4.), 17.30-18.30 között.

Az órákon fokozatosan haladunk, a hangsúly a precíz kivitelezésen van. Eszközöket is használunk, így a kevésbé hajlékonyak sem kell, hogy elkeseredjenek: nem az a feladat, hogy már az első órán elérd a lábadat, hanem, hogy lépésről lépésre, erőlködés nélkül haladjunk. Biztonságos és szisztematikus fejlődésre számíthatsz, ahol egyéni adottságaidhoz alkalmazkodunk. Az órák változatosak lesznek, figyelünk arra, hogy az erőnléted, stabilitásod, flexibilitásod, koncentrációs képességed egyaránt fejlődjön.

Várjuk kérdéseidet, jelentkezésedet. Próbáld ki! Nekem segített!