A csontritkulás az egyik legelterjedtebb krónikus betegség a nyugati féltekén, és nehéz túlozni egészségügyi hatásairól. Ez a betegség több, mint 200 millió embert érint a világon. Több, mint a fele 50 év feletti. 50 százaléka nő életkortól függetlenül és 25 százaléka a világon élő összes embernek.
Az osteoporosis kb. 9 millió törést jelent évente, amelyek többsége csigolyatörés és mintegy 1.6 millió csípőtáji törés. Manapság nagyon aggódunk az emlőrák miatt, de a valóságban a kockázata a combnyaktörés megegyezik együttvéve az emlő-, a méh- és a petefészekrákot. És nem csak a nők azok, akik veszélyben vannak. Az 50 feletti férfiaknál többet hallunk a prosztatarákról, valójában azonban inkább annak van valószínűsége, hogy combnyaktörés szenvednek, mint hogy prosztatarák érje őket.
Azok, akik a csípőtáji törések szenvednek 25 százaléka hal meg. További 25 százalék végleg bekerül egy idősek otthonába, amit aztán soha nem tud elhagyni, így az emberek felét, akik csípőtáji törés szenvednek igen jelentős és kellemetlen változás éri az életben.
Hogyan segíthet ezen a jóga?
Többen hallhattatok már a Wolff-törvényről: az architektonikus, a strukturális tartása a csontnak követi az erővonalakat, amelyek a csont ki van téve. Amikor a csontsejteket nyújtással, kompresszióval vagy csavarással stimuláljuk, megnövekedik a csonttömeg, amíg a csont elég erős lesz ahhoz, hogy ellenálljon ennek a hatásnak. Viszont amint elég erős a csont, már nem serkentődnek az építő folyamatok (micsoda visszajelzés a testtől). Osteoporosis esetén jobban meg vannak hajolva a csontok, így azokat jógázással több stimuláció éri, hogy a csontszövetet felépítő folyamatok menjenek végbe a szervezetben.
Röviden, mint a súlyzókkal történő edzés, a jóga hatékonyan stimulálja a csontokat, serkenti a csontozatot izometriás kontrakciók által, szinte minden elképzelhető szögben, és ideig.
Gyakran elsiklunk a felett, hogy a csont sűrűsége és gerendázottsága nem ugyan azt jelenti. A modern súlyokkal történő edzés vagy akár az osteoporosisban használatos gyógyszerek hatását ha mérlegeljük, a csont sűrűsége és struktúrája, szerkezete különböző jelentőséggel bír. A sűrű csonttömeg önmagában nem jelent feltétlenül védelmet, ha törésnek van kitéve. A csont sűrűségét jól lehet mérni, de még nem hallottam olyan áttörő vizsgálatról, ami a csontok szerkezetét, strukturáltságát képes feltérképezni.
Vajon mi a különbség egy halom acél gerenda és egy híd között? A hidat már mérnökök tervezték, így a gerendák, amikor összerakták őket, létrehoztak egy jól szerkesztett, teljesen integrált szerkezet, amely képes fenntartani azt a hatalmas mennyiségű súlyt, melyet el kell bírnia. Röviden, a csontok sűrűsége és szerkezete egyaránt számít a csontok egészségéhez. Az osteoporosis esetén használt gyógyszerek tényleg csökkentik a törések számát, de a csont szerkezetének megváltoztatását és a szerkezet fenntartását nem szabad figyelmen kívül hagynunk, nagy hangsúlyt kell erre is fektetnünk.
A jóga segít növelni a csonttömeget, mert a különböző jóga pózok húzzák és nyújtják a csontokat minden elképzelhető szögben, ezért ezek a gyakorlatok elősegítik egy kellően jó csontszerkezet kialakulását, amely képes ellenállni nagyobb mennyiségű stressznek, valamint számos különböző típusú kellemetlen kihívásnak. Természetesen még számos más hasznos előnye is van a jóga gyakorlásának a csontritkulásban szenvedők részére, olyan mint hogy javítja az egyensúlyt, növeli az izomerőt, fokozza a mozgástartomány és segíti a koordinációt, miközben csökkenti az eséstől való félelmet, szorongást, és még sorolhatnánk, de mindenesetre mindegyik csökkenti az esés veszélyét.
Számos jóga tanár és jógagyakorló feltételezi, hogy a csavaró pózokat el kell kerülni a csontritkulásban szenvedőknek. Mégis, vannak mások, akik azt mondják, hogy a csavarás rendben van, sőt, fontos csontritkulás esetén. Igaz, hogy sokan azt hiszik, hogy csavarás ellenjavallt, azonban kutatások alapján azt találtuk, hogy csavarás nagyon hasznos, és szinte nem is rejt kockázatot, ha egyáltalán igen. Egy könnyebb csavarás, szimmetrikus nyomást jelent a csigolyatestnek, így ez nem jelenthet kockázatot. És bár az orvosok figyelmeztetik arra a csontritkulásban szenvedő betegeket, hogy nem szabad csavarni, úgy tűnik, hogy nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a csavarás rossz hatással lenne. Természetesen, ha csavarunk és emelünk valamit egyszerre, az egy másik történet. Azonban a jóga csavarás, mint említettem, az egy szimmetrikus nyomás, és úgy érezzük, hogy a szelíd, támogatott csavarások biztonságosan megállják a helyüket a jóga gyakorlatok között. És ezek nagyon fontosak, mert ezek adnak teljes ingert a csigolyatesteknek.
Bizony egyéb gerincbetegségek esetén, mint egy porckorongsérv, a csavarás persze probléma lehet. Azonban csontritkulás esetén, ott szinte nincs más módja a szilárdság és a csont növekedésének serkentésére, mint hogy csigolyára bizonyos nyomást terhelünk, és ilyen a csavarás. Az előre és oldalra hajlást viszont csak korlátozott mértékben szabad tenni.
Jógaórán megfelelő testhelyzetben, megfelelő beállítással és elővigyázatossággal végezzük a mozgást. Számos jóga stílusirányzat létezik, ami előnyben részesíti a testrészek helyes beállítását és a pózok megfelelő kivitelezését. Ez fontos és pontos összehangoltságot feltételez a különböző testrészek, ízfelszínek, valamint a jógázó és tanára között. Ha a pózokban az ízületek megfelelő módon vannak beállítva, nemcsak a csonttömeg növekedésére, hanem jobb egyensúlyra is számíthatunk. Így kongruencia lép fel, és még erősebbek lesznek ízületeink. Egy csomó beállítás, precízen végrehajtott póz kulcsfontosságú az osteoporosisban szenvedőknek a lehető legbiztonságosabban a jobb eredmények eléréséhez.
Ez a bejegyzés nem helyettesíti az orvos véleményét. A csontritkulás súlyosabb állapotában mindig fordulj orvoshoz, vagy ha bármilyen egészségügyi problémád van, és nem csak jógázás, hanem bármilyen testmozgás előtt.