Ősi, történelmi tájak, csodás természeti környezet, kézműves hagyományok, vidéki vendégszeretet, nagyvárosi pezsgés, gyümölcsös borok. A magyar államalapítás egyik színhelye, Szent István, Asztrik Apát, Szent Gellért, Szent László, II. Béla, bencések, pálosok nyomdokain járunk, de hol is? Pécs környékén, a Mecsek lankáin és bércein.
Május elején készülünk e hívogató tájra, ízelítőül néhány gondolatot szeretnénk megosztani veletek.
A Mecsek geológiailag erősen elkarsztosodott mészkővel borított röghegység, két, egymástól jól elkülöníthető hegyláncból áll, Nyugat- és Kelet-Mecsekből. Pécs és Orfű a nyugati részhez esik, talán ezért is ismertebb ez a tájegység. A keleti rész azonban legalább annyi csodát rejt, természeti és kulturális értékek tömegét, akár egy önálló hosszú hétvégét is megér ez a vidék.
Időnk nagy részét most a Nyugat-Mecsekben fogjuk eltölteni, amelyben új, nagy kiterjedésű tájvédelmi körzet létesült 2009-ben. A Pécs-Abaliget-Bükkösd-Cserkút által határolt területen helyezkedik el 10 315 hektár kiterjedésben, magába olvasztva négy, korábban védetté nyilvánított természetvédelmi területet: az Abaligeti-barlang felszíni védőterülete, a Jakab-hegy, a Meleg-mányi-völgy és a Pintér-kert természetvédelmi területeket.
Két tündéri, Pécs melletti faluba látogatunk el hétvégénk első napján: Cserkút és Kővágószőlős felett a Zsongor-kői sziklateraszról meseszép kilátás nyílik dél-nyugatra. Jó időben a Dráváig, sőt egészen a szlavóniai hegyekig is ellátni. A közelben „kinőtt“ Bábás-szerkövek homokkő sziklái megannyi legenda őrzői. Cserkút Árpád-kori templomocskája pedig csodálatos, és a helység egy biogazdasággal is büszkélkedik, ahova érdemes bekopogtatni.
Másnapi úticélunk a Nyugati-Mecsek legmagasabb hegye (ha nem is a csúcsa), a Jakab-hegy (592 m). Mi azért zarándokolunk el ide, hogy megnézzük a középkori pálos kolostor jó állapotban fennmaradt falmaradványait, a Transz-Mecsek túrázók egyik kedvenc bivakoló -, pihenőhelyét. Itt a közelben húzódik a 2700 éves, több mint egy kilométeres, 6-8 méter magas kelta földsánc is.
Ezen a napon meglátogatjuk az Orfűi-tavat, amely a négy, a 60-as években kiépített mesterséges tó egyike, karsztforrás vize táplálja. Elcsodálkozhatunk az ügyes férfiak által házilag gyártott csodahajókon, amelyek a tavon cikáznak fel s alá, és kipihenhetjük fáradalmainkat a gyönyörű környezetben fekvő tó partján.
Különös látványosság a közeli, majdnem 1 km hosszú Abaligeti cseppkőbarlang, melyen egy kis patak folyik keresztül. Különleges formájú képződményei közül több nevet is kapott, így látható itt többek között a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés. A sziklákhoz, cseppkőalakzatokhoz gyakran kapcsolódnak legendák, hiedelmek, ilyen például a magasban található „Lebegő-kő”, amely megmozdul, ha egy hűtlen túrázó halad el alatta.
A barlang mellett található hazánk egyetlen Denevérmúzeuma, ahol tematikus kiállítás keretében ismerkedhetünk meg e különös állattal, az egyetlen emlőssel, amely aktív repülésre képes, s amelynek térde nemcsak befelé, hanem kifelé is mozog, ezért tudnak fejjel lefelé lógni!
A fokozottan védett természeti értékekkel bíró Meleg-mányi völgy is egy Árpád-kori templomot rejteget, csak sajnos kulcsát valaki hét lakat alatt őrzi. Ide látogatunk túránk harmadik napján. A völgyben található híres mésztufa-lépcsők, teraszok és vízmedencék, barlangok és sziklafalak kellemes hűsítőként szolgálnak a melegebb napokon. Az itteni erdők nagyobb része hűvös, nedves északi fekvésnek köszönhetően bükkös, kevesebb bennük a tölgy, gyertyán és más fafaj. Aljnövényzetüket több védett növény teszi értékessé, köztük a Mecsek tájára jellemző illatos hunyor, szúrós és lónyelvű csodabogyó, tarka lednek, rozsdás gyűszűvirág, keleti zergeboglár, többféle páfrány és sok más színes virágú növény.
A rejtélyes mecseki várak közül mi, fitten 50 alatt és felett is, ezen a napon egy olyat választunk, amelyet csak gyalogszerrel lehet megközelíteni: a Kantavár hegyéhez zarándokolunk, ahol egy középkori erődítmény romjai várnak. A legenda szerint a mohácsi vész után a Mecsek északi oldalán álló elhagyott sziklavárban egy Kanta nevű rablólovag ütötte fel tanyáját, aki sok viszontság után remeteéletet élt a környéken. A részleteket majd a helyszínen kérjétek számon!
Utolsó napunkon a Kelet-Mecsek szépségeibe kóstolunk bele, amelynek legmagasabb pontja a Zengő (682 m), de mi nem csúcshódításra indulunk. A Mecsek ezen részét természeti és épített szépségei és hagyományai miatt ma is gyakran nevezik Kun Lajos egykori kárászi plébános szavaival „Kis Svájcnak”. Óbányáról, a térség legszebb völgyén keresztül gyalogolva, mésztufa lépcsőkön ugrándozva jutunk el Kisújbányára, ahol részünk lesz egy hagyományos sváb faluba tett időutazásban.
Utazásunk alatt természetesen nem feledkezhetünk meg 2010 kulturális fővárosáról, Pécsről, amelynek megújult terei, utcái még egy fárasztó kirándulás után is csábítólag hatnak. Pécs városát gyönyörűen felújították, csodás múzeumai, sétálóutcái és díjnyertes cukrászdái vannak. A felújított Zsolnay-negyed pedig a maga 5 hektáros területével a város egyik legvonzóbb részéve vált, eleven kulturális negyeddé alakult.
De szavak helyett inkább meséljenek a képek. Jó utazást kívánunk!