Új cikksorozatunk veszi kezdetét, egy kedves vendégszerzőnk jóvoltából, aki a szem korral járó problémáiról írt az 50felettfitten olvasói számára.

Kedves Olvasóim!

Cikksorozatomban szeretném Önökkel megismertetni szemünk azon változásait, melyek az ötödik X-en túl nemcsak az olvasót, hanem már engem is, a szemész szakorvost is érinthetnek.

Soraimban olvashatnak majd a korosztályunkban felmerülő szemüveges problémákról, a szürke- és zöldhályogról, a makula degenerációról valamint egyéb hasznos tudnivalónkról, melyek segítségével megőrizhetjük szemünk egészségét vagy éppen fittyet hányhatunk az évek múlására.

Napjainkban a születéskori várható életkor meghosszabbodásával egyre nagyobb számban lépünk abba a korba, amikor sok egyéb mellett a szemészeti problémák is rontják életminőségünket. Az orvostudomány vívmányainak köszönhetően nem csak az öregkorban eltöltött évek száma gyarapszik, hanem a különböző szemészeti betegségek gyógyítása is lehetővé válik. A legújabb mikrosebészeti technikáknak köszönhetően a korábban a vakság leggyakoribb okaként számon tartott szürkehályog ma már egy 10-15 perces beavatkozással megszüntethető. Napjainkban már nem lehetetlen a zöldhályog okozta látásromlás megfékezése sem, és nem elképzelhetetlen, hogy egy életre elfelejthetjük magát a szemüveget is.

A könnyű érthetőség kedvéért a szem különböző részeinek korral járó elváltozásait abban a sorrendben fogom ismertetni, ahogy a fénysugár áthalad a szemünkön: szemhéjak, szaru- és kötőhártya, szemlencse, üvegtest, látóideg (retina), sárgafolt (macula lutea).

Külön ismertetem majd a szemüveg viselésével járó problémákat és a zöld- illetve szürkehályog kezelését is.

Elsőként a szem külső védelméről gondoskodó szemhéjakat érintő elváltozásokról írok.

Bizonyos életkor után reggel a tükörből önmagunkra visszatekintő személy „egyre ismeretlenebb” számunkra: szépen csillogó, friss, fiatalos tekintet helyett püffedt, táskás szemhéjak alól pillantunk laposan tükörképünkre. Gyakori reggeli panasz ez, mint ahogy az is, hogy szemeink beragadnak, fehér váladék látszik a szemhéj szélén. Nyugalom! Szerencsére ezek a tünetek nem visszafordíthatatlanok, a leggyakrabban ezek a jelek az első reggeli kávé vagy tea elfogyasztása után rövid időn belül maguktól is elmúlnak. Az éjszaka folyamán nem csak mi magunk, hanem egész szervezetünk is pihen, az anyagcsere-folyamatok lelassulnak és különböző szerveink is takarékon működnek. A lassúbb vérkeringés lehetőséget ad arra, hogy a szemgolyónkat körülvevő laza kötőszövet vizet raktározzon, mely a szemhéjak duzzanatával jár. Az alvás ideje alatt csukva tartott szemhéjak alatt a lassuló vérkeringés és a légköri oxigén hiánya miatt felgyorsul a kötő- és szaruhártya hámsejtjeinek pusztulása is. Ébredéskor az első néhány pislogást követően ezek az elhalt hámsejtek összegyűlnek a könnyben, ennek köznyelvi neve a csipa. Sem a reggeli szemhéjduzzanat, sem a szemek reggeli váladékozása nem tekinthető kóros folyamatnak. A reggeli tisztálkodás során a meleg víz vérkeringést serkentő jótékony hatása folytán ezek minden orvosi beavatkozás igénybe vétele nélkül elmúlnak.

Sajnos azonban vannak olyan szemhéjelváltozások, amelyek az első kávé elfogyasztása után sem múlnak el.

A leggyakoribb időskori probléma a szemhéj bőrének megereszkedése. A kötőszöveti rostok megnyúlása miatt a nagyon vékony szemhéjbőr megnyúlik és gyakran – nem csak a női nem képviselői számára – kellemetlen esztétikai problémát okoz. Az okok között megemlítendő még a szemgolyó körüli zsírszövet vízvesztesége, mely felelős a beesett tekintetért. A felső szemhéj korral járó megereszkedésével a szemrésünk is szűkül, ez fokozza az öregedő szem fáradt küllemét.

A vérzsírok háztartásának zavara következtében időnként mind az alsó, mind a felső szemhéj vastagságában sárgásfehér lerakódások is megjelenhetnek.

A szemhéjak plasztikai műtétei nem tekinthetők nagy sebészeti beavatkozásnak, és a szemhéjbőr bőséges vérellátásának köszönhetően szépen és nyom nélkül gyógyulnak. A különböző bőrfüggelékek, anyajegyek, kinövések kimetszései ugyancsak gyorsan gyógyulnak, és nem igényelnek többnapos orvosi ellátást.

Hozzám ezekkel a problémákkal többnyire hölgyek fordulnak, ma már azonban nem ritka az sem, hogy uraknak adom vissza ezzel az eljárással a fiatalos tekintet örömét.

Dr. Szentkirályi Béla
szemész főorvos
www.diagnoptika.hu

A nyirkos-hűvös klíma különben is kedvezhet a „reumás”-nak mondható fájdalmaknak – ezt évszázadok óta tudják az emberek. A reuma kifejezést legelőször a görögök alkalmazták, amely a betegség lefolyására utal. Azt jelenti, hogy a kór vándorló fájdalommal és gyulladással jár.

A reuma fogalom mintegy 200 betegséget takar. Mindegyik esetben valamely testrész vagy szerv kimutatható ok nélküli, tartós, fájdalmas, legtöbb esetben gyulladásos megbetegedéséről van szó. A reuma kiváltó oka sajnos még nem ismert, az általa okozott fájdalom azonban sokszor fokozódik, többek közt az időjárás változása szerint.

Miért történik ez?

Az egészséges ízületek belső nyomása nulla, illetve negatív. A külső légnyomás ezt a normális nyomást nem befolyásolja. A nem egészen egészséges, kopásos, vagy gyulladásos ízület nyomása azonban magasabb, 20-30 Hgmm, vagy ennél is magasabb lehet. A légnyomásváltozás gyors süllyedése-emelkedése ezt befolyásolja, s ez fájdalmat, duzzanatot válthat ki.

Változékony őszi időben néha izzadunk és nekivetkőzünk, aztán jön egy felhő, egyik percről a másikra lehűl a levegő, amely hőt von el szervezetünktől, összehúzódnak ereink, s ez különböző változásokat okoz a szervezetben. Az ízület feletti bőr lehűlése például az ízület belsejében fokozza a vérbőséget, és a lappangó gyulladást fellobbanthatja. Többször fordul elő, hogy a nyirkos hideghatás izomgörcsöt, tartós izomfeszülést, ezáltal fájdalmat okozhat.

A hátunkon, ahol aránylag sok a hidegérző idegvégződések száma, érezzük leginkább a szelet, a hideget. Ez hát- és derékfájást okozhat.

A gyakori térdízületi fájdalom kialakulásában nagy szerepet játszik a testtömeg, illetve a lábak rossz vérkeringése, amely a gravitáció hatása miatt alakul ki. (A vénás vér az izompumpa segítségével kerül a szív jobb pitvarához).

A testszövetek savanyodása szintén kedvez a gyulladásos folyamatoknak: ezért gyakoriak bizonyos ízületi gyulladások a lábon.

Egy sor más tényező is fokozhatja az ízületi problémákat, például a vegetatív idegrendszer tónusának változása az izmok, ízületek vérkeringését befolyásolhatják. Labilisabb immunrendszer, gyakoribb fertőzések szintén ízületi fájdalmakat, gyulladásokat okozhatnak. Az idegrendszeri labilitás pedig azt eredményezheti, hogy görcsösebben, lassabban mozgunk, s könnyebben megránthatjuk nyakunkat, derekunkat.

Sokféle ok válthat ki ízületi végtagfájdalmakat ősszel.

A REUMATIKUS BETEGSÉGEK NÉHÁNY OKA

Gyulladás

• Ízületi gyulladás
• Izomgyulladás
• Íngyulladás
• Ínhüvelygyulladás
• Nyálkatömlő gyulladás
• Csonthártyagyulladás

Kopás

• Túlterhelt ízületek kopásos elváltozása, degenerációja, pusztulása

Fertőzések

• Bakteriális, vírusos, gombás fertőzések

Fertőzések után kialakult betegségek

Szövetek kémiai elváltozásai

• Ízületek: a porcot újjáépítő sejtek szabálytalan működése következtében kialakult ízületi elváltozások.
• Csontok: csökkent mésztartalom, megnövekedett mésztartalom, csontelhalás.

Anyagcsere-rendellenességek

• Például köszvény. A vesék nem tudják a kórosan magas húgysav szintet a vérből eltávolítani a vizelettel, ezért húgysavkristályok rakódnak le az ízületekben.

Autoimmun folyamatok

• Olyan betegség, amikor a szervezet a saját szövetei, sejtjei ellen termel ellen anyagot

Mit tehetünk, mit ajánlhatunk a résztvevőknek?

• Azok a mozgásszervi betegségek, amelyek nem igényelnek elsődlegesen orvosi ellátást, eredményesen enyhíthetők mozgással.
• Az ízületi gyulladások megelőzése érdekében mozogjunk többet, valamint figyeljünk testsúlyunkra, ugyanis az elhízás is okozhat ízületi gyulladást, fájdalmakat.
• Az időjárásnak megfelelő öltözetben induljunk el a szabadba nordic walkingozni.
• Tegyük ezt rendszeresen: inkább rövidebb ideig tartson a mozgás (min. 30 perc), de a heti gyakoriságát tekintve legalább 3 alkalommal, hosszabb kihagyások (szünetek) nélkül.
• Amennyiben az ízület akut gyulladásban van, várjunk egy-két napot, amíg a gyulladáselmúlik és legyünk óvatosak.
• A mozgás által felgyorsul a vérkeringés a lábakban, az ízületek vérellátása javul. Ezáltal még a hideg által előidézett izomgörcs is hamarabb oldódik. A szabadban végzett mozgás erősíti az immunrendszert, és pozitív hatással van a vegetatív idegrendszerre is.

A nordic walkingon kívül nagyon jól bevált és javasolt mozgások: úszás, jógagyakorlatok, Qi Gong gyakorlatok, gerinctorna, gimnasztika.

Szerző: Géczi Anikó, a Berlini „Gesundheitsakadémie” Egészségi Edzője.  A cikk a Nowazin Magazin  2012/I-es számában jelent meg.

Magas vérnyomás – sokan az időskor természetes kísérőjelenségének tekintik. Elfogadják, hogy az évek számával a vérnyomás is nő, és egyszer csak elér egy olyan szintet, ahonnan bizony már gyógyszer kell – életünk végéig.

Vajon feltétlenül így kell-e tekintsük erre az igencsak sok embert érintő betegségre? Vagy vannak esetek, ahol tudatos odafigyeléssel, életmódbeli változtatásokkal visszafordíthajuk a jelenséget? Esetleg itt is jó hatással lehet a nordic walking? A magas vérnyomás kezelésének életmód-orientált módszereire a betegek túlnyomó többsége kedvezően reagál!

A magas vérnyomást a véredények megnövekedett feszültsége okozza. Az esetek 5%-ban valamilyen szervi okra vezethető vissza a baj, 95%-ban azonban ún, eszenciális hipertónia áll fenn. Ezen belül némelyeknél örökletes tényezők játszanak szerepet, a lakosság jó részénél viszont a helytelen életmódnak köszönhető a betegség kialakulása – a nem megfelelő táplálkozásnak, a kevés mozgásnak, a sok stressznek. Amerikai kutatások szerint négy magas vérnyomásos személy közül háromnál kimutathatóak az életmódra visszavezethető kockázati tényezők.

A gyógyszerszedés nem minden esetben kerülhető el, de a betegség első stádiumában az életmód változtatása is hozhat kellő eredményt, és előrehaladottabb hipertóniánál is minden bizonnyal csökkenthető a gyógyszeradag.

Az étkezés és a túlsúly szerepe megkerülhetetlen a magas vérnyomás kérdéskörében, mai értekezésünk azonban a másik központi témakör áll: a mozgás és a magas vérnyomás kapcsolata. A testmozgás különböző módon segít a magas vérnyomás betegség leküzdésében. Vegyük sorra, mi mindenféle hatása lehet egy jól átgondolt mozgásprogramnak:

• A rendszeres fizikai aktivitás  áthangolja a mozgásszervrendszereket, javul a központi idegrendszer szabályozása, nő az endokrin rendszer kapacitása, gazdaságosabbá válik az anyagcsere. Javul az immunrendszer funkciója és a szervezet oxigén ellátása.
• A súlycsökkenés és a testmozgás egyaránt hatékonyabbá teszi a szervezet inzulin-felhasználását, ami a magas vérnyomás betegség gyógyításának egyik legfontosabb tényezője. A vérben lévő nagy mennyiségű inzulin többféle, bonyolult mechanizmuson keresztül hat a vérnyomásra. Felborítja a vérzsír-szintet, károsítja az artériákat, ami érelmeszesedést és ezen keresztül megemelkedett vérnyomást eredményez. A többletinzulin nagymértékben növelheti a sejtekbe történő nátrium-beáramlást, amely a folyadék felszaporodásával és a vérnyomás emelkedésével jár. Ezen kívül hat a szervezet fizikai energiaszintjének csökkenésén keresztül is, az izomsejtek a mérsékelt energiaszintre görccsel válaszolnak, az izomösszehúzódás áttevődik az erekre, amely megint csak vérnyomás-emelkedést okoz. A rendszeres testmozgás elősegíti a vércukor izomsejtekbe történő felvételét, ezzel lehetővé teszi az inzulin megfelelő felhasználását.
• A rendszeres testmozgás erősíti a szívet. Az erősebb szív több vért tud pumpálni kisebb erőfeszítéssel.
•  Kimutatták, hogy egy digitálishoz (gyűszűvirág-kivonat) hasonló anyag szintjét a testmozgás lecsökkenti a szervezetben. Ezt a vegyületet általában stresszhelyzetben termeli a szervezet, és vérnyomás-emelő hatású, a testmozgás viszont mérsékli a mennyiségét.
• A mozgás magasabb energiaszükséglettel jár, óránként – sporttevékenységtől függően – 200-400 kcal-val több kalóriát fogyasztunk. Ez természetesen elősegíti a fogyást is, aminek megint csak jótékony hatása van a vérnyomásra.
• A rendszeres testmozgás jótékony hatással van a stresszkezelésre is – íme megint egy összefüggés, hiszen tudjuk, hogy a tartós stressz felviszi a vérnyomást. A stresszre bármilyen testmozgás jótékonyan hat, de érdemes még tudatosabba tenni megfelelő légzéstechnikával.
• A nordic walking még egy előnyős hatással bír: amennyivel a helyes technikával nordic walkingozik valaki, úgy a tenyér folyamatos nyitása-zárása pumpáló hatású, ezen keresztül javítja a vénás véráramlást. A szervezet vérellátottsága az általános vérkeringés-gyorsulás mellett ezen tényezőn keresztül is javul, s nagyon jó hatással lehet a magas vérnyomás betegség leküzdésében.

Amikor testmozgásról beszélünk, nem kell maratonfutásra vagy kemény edzésekre gondolni, jobb, ha lassan, megfontoltan állunk neki és fokozatosan növeljük a napi, heti mozgásmennyiséget, sőt vannak esetek, amikor a mozgásforma megválasztása előtt jó, ha konzultálunk az orvossal. Ilyenek természetesen a szívbetegségek, illetve a vérnyomás extrém alacsony vagy magas értékei.

Legeredményesebb a prevenciós célú mozgás, ha hetente legalább háromszor, alkalmanként 30-40 percig a kimelegedés, az enyhe izzadás fokáig végezzük, miközben a  pulzusszám eléri az életkornak megfelelő értéket. A mozgást több részletben is végezhetjük, mivel a hatás összeadódik. Hétköznapi mozgást jelent az is, ha liftezés helyett rendszeresen lépcsőn járunk, illetve a közlekedési eszközök használata helyett gyalogolunk.

A testmozgás a szisztolés (magasabb érték) vérnyomást 5-10 mmHG-al tudja csökkenteni, amely elég lehet egyes vérnyomáscsökkentő szerek kiváltására – amennyiben a vérnyomás csak kismértékben lép ki az optimális tartományból. A rendszeres testmozgás átlagosan 1 és 3 hónap között fejti ki hatását – ennyi idő alatt érhető el érzékelhető változás a vérnyomás értékeiben is.

A vérnyomás szabályozásában az aerob mozgásformáknak van kiemelkedő szerepe. Ilyen lehetnek a házimunka (fűnyírás, felmosás stb.), a csapatsportok, a lépcsőmászás, tánc, gyaloglás, futás, úszás, kerékpározás, tenisz. Természetesen mi a nordic walkingra esküszünk, s ez nem is alaptalan. A már fent említett pumpáló karmozdulatokon túl a nordic walking mellett szól, hogy szabadban végezzük és társaságban –  mindkettő stresszoldó hatású. Rendszeres nordic walkingozóink többsége tapasztal súlycsökkenést, s mint tudjuk ez is jótékony hatással van a vérnyomás kordában tartására. Így hát mindenkinek jó szívvel ajánljuk: nordic walkingra fel! Harcoljunk a magas vérnyomás ellen!

Az 50felettfitten egész évben kirándulásokon edzett csapata története eddigi legnagyobb kalandjára indult, első magashegyi nordic walking túrájára. Az esemény színhelyéül egy örökzöldet, az ismeretlen ismerőst, a fenséges Magas-Tátrát választottuk. Sokunk kívánsága teljesült: láttunk mormotákat, zergéket, ettünk áfonyát,  málnát, láttunk zöld vizű tavakat, égbe röppenő csúcsokat.

Közép-Európa legkülönösebb, legvarázslatosabb hegysége minden várakozásunkat felülírta! Tudtuk, hogy a Tátra elsőrangú túrahely, de azt álmodni sem mertük, hogy északi szomszédainknál ennyi minden adott egy tökéletes hosszú hétvégéhez.

A Tátra tárt karokkal várja a turistákat, legyen az lengyel, magyar, német vagy hazai – nagyjából ezen nemzetek képviselőivel találkoztunk nordic walkingozás és városnézés közben egyaránt. A kiszolgáló létesítmények legtöbbje modern, mint a szuperkényelmes tátrai villamos, a csillogó hegyi gondolák, a felújított menedékházak, karbantartott utak. Néha csak a szlovák feliratok utaltak arra, hogy nem az osztrák Alpokban vagyunk.

Előzetes elképzeléseinket messze felülmúlta szomszédaink vendégszerető viselkedése. Szállásadónk, a pincérek, a bolti eladók és parkolóőrök mind segítőkészen szolgáltak ki, igyekeztek kedvesen becsempészni egy-egy magyar szót a kommunikációba. Vendégnek éreztük magunkat és nem lenézett szomszédnak. Az itt élők megtanulták már, hogy a turizmus jövedelemforrást jelent, magyar étlappal, feliratokkal találkoztunk több helyen, megjegyzésekkel vagy fintorral viszont egyszer sem.

Bőven volt alkalmunk kipróbálni a jellegzetes szlovák konyhát. Sztrapacska mindenhol szerepel az étlapon, csakúgy mint az ún. szegedi gulyás, egy jófajta pörkölt, káposztával és knédlivel. Örömmel fedeztük fel a buchtát, amely ránézésre az osztrák germknödelre emlékeztetett. Néhol árulják vajjal és mákkal, a legtöbb helyen azonban lekvártöltetű, csokoládéval elönött és kakaóval megszórt energia- és édesség-bombát jelent. Remek söröket mérnek, a csapolt Straropramen és pilzeni a sláger.

Az árak ugyan euróban vannak, de forintra átszámítva gyakorlatilag megegyeznek a hazaikkal, sőt… 20 Ft egy kifli, 300 Ft a pohár sör, kiskocsmában 800 Ft-ért lehet ebédelni, étteremben 1000-2000 Ft-ért. Nagyon jó érzés, hogy megengedhettünk magunknak kisebb-nagyobb könnyelműségeket: egy kis sligovicát, zmrzlinát, buchtát, menedékházi ebédet, panzióbeli vacsorát.

A Tátra változatos, érdekes túrákat kínál. Bár a 2004-es vihar sávja pont a leglátogatottabb területeket érintette, bőven marad lehetőség arra, hogy a hegység eredeti szépségét nordic walking közben élvezzük. Hiszen a Tarajkára felrepít a sikló, Tátralomnicról pillanatok alatt elérhetünk a Kőpataki-tóhoz, illetve beiktathatjuk a túrák közé a Csorba-tótól induló variációk valamelyikét. Kihasználtunk mi is minden lehetőséget arra, hogy a Tátra viszonylag könnyen elérhető csodáit megtekinthessük.

Teleszkópos nordic walking botjaink jól vizsgáztak. Kicsit szokatlan volt állítgatni a meredek felfeléken és lefeléken, és meg kellett szokni azt is, hogy a Magistrale nagy szikláin milyen technikával a leghatékonyabb az előrejutás. A botokra komoly szükség volt, hiszen az itthoni kirándulásaink rövidebbek és könnyebbek szoktak lenni, de a masszív nordic walking botok jó szolgálatot tettek a nehézségek leküzdésében.

A túrázás mellett jutott időnk egy kis városlátogatásra is. Késmárkot kerestük fel, a szálláshelyünkhöz legközelebbi szepességi várost. Az evangélikus fatemplom mindenkit lenyűgözött, csakúgy mint a kisváros szép házai és a büszkén pompázó Thököly-vár. Ennél is nagyobb ámulattal adóztunk az 1945 után Poprádhoz sorolt Szepesszombat láttán: háromszög alakú főterén polgári házak tündökölnek, a tér közepén álló Szent György-templom pedig egy igazi ékszerdoboz öt lenyűgöző szárnyasoltárral.

Soknapnyi látnivaló és túralehetőség maradt a következő Tátra-túrákra. Csapatunk egyértelműen elkötelezte magát a nyárvégi magashegyi nordic walkingozás mellett, tervbe vettük a térség alapos megismerését. A variációk száma szinte végtelen, hiszen a Magas-Tátra, Liptói-havasok, Bélai-Tátra, Lengyel-Tátra, Alacsony-Tátra, Szlovák Paradicsom mind Budapesttől 4-5 órányira, sok-sok szép túralehetőséggel, történelmi látnivalóval vár bennünket. A bemutatkozás kiválóra sikeredett. Mormotákkal most találkoztunk, jövőjére jöhetnek a medvék!

Egy, az Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán ismertetett tanulmány szerint a nordic walking sokkal intenzívebb edzést tesz lehetővé a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek, mint a sima gyaloglás.

Az aerob típusú edzés a szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében jelentősen javíthatja az életminőséget és csökkentheti a kórházi beutalás esélyét. A nordic walking az egyik legegyszerűbb és leghatásosabb aerob edzésforma, amelyhez mindössze egy pár speciális botra és a különleges gyaloglótechnika elsajátítására van szüksége a betegeknek. Idősebbek is teljes biztonsággal végezhetik és a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek is ajánlott.

A mostani kutatásban 12 szívelégtelenségben szenvedő beteg és 12 egészséges felnőtt vett részt. Mindkét csoport tagjai egy erőnlétfelmérő gyaloglóteszten vettek részt a nordic walkingban használt botokkal és azok nélkül is.

A tudósok ezek után összehasonlították a légző- és érrendszerben bottal és anélkül végzett gyakorlatok közben mért adatokat. A bot nélküli értékekhez képest az egészséges résztvevők maximálisan felvehető és szállítható oxigénszintje (VO2) 4,9 ml/kg/perccel, maximális szisztolés vérnyomásuk pedig 15 higanymilliméterrel nőtt a botok használata közben. A pulzusszám hússzal növekedett, a fáradtság szintje pedig a Borg Skála értékei szerint két ponttal nőtt.

A szívelégtelenségben szenvedőknél a botok használata 2,9 ml/kg/perccel növelte a VO2 értéket, a légzési kvócienst pedig 18 százalékkal. A maximális pulzusszám 15-tel, a vérnyomás pedig 10 higanymilliméterrel nőtt a nordic walking közben. A fáradtság az ő esetükben is kétpontos növekedést jelentett a Borg Skálán.

A tudósok sem a beteg, sem az egészséges csoport tagjainál nem találtak oxigénhiányos állapotra vagy szívritmuszavarra utaló jeleket. A szakértői vélemények szerint a nordic walking mind a szívelégtelenségben szenvedő betegek, mind az egészségesek számára hasznos lehet, hiszen javíthatja a légző- és érrendszer általános állapotát.

„A nordic walking rengeteg izomcsoportot megmozgat, emiatt igen sokrétű edzésforma” – nyilatkozta Andrzej Lejczak, a lengyel Wroclaw Katonia Kórház munkatársa, a kutatás vezetője. „Mivel minden végtagunkat használjuk, sokkal jobban kihasználjuk a testedzés adta lehetőségeket, ez pedig nagyon fontos a szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében. A nordic walking az ő esetükben is biztonságos és hatékony megoldást jelenthet a rendszeres testmozgás kérdésére.”

Szerző: Medipress   Forrás: hvg.hu

Várt minket egy sokat emlegetett ösvény a Pilisben, amelynek felfedezését egyre csak halogattuk, hol túl száraz volt a talaj, hol túl csúszós, és ennek a csoda-útnak a bejárására egyik körülmény sem alkalmas. De idén áprilisban végre elérkezett a nagy nap, elindultunk felfedezni a híres-hírhedt Spartacus-ösvényt.

Valóban, a Budapest környéki hegyek egyik gyöngyszeme ez a 4 km hosszú szakasz, jelzetlen, s így sokak által elkerült, de a bennfentesek körében igencsak népszerű útvonal. Több irányból megközelíthető, Visegrád településétől és Pilisszentlászló felől egyaránt, bérceken, völgyeken át kanyarog, egy alsó és egy felső szakaszból álló. Meseszép területről, vadregényes nyomvonalról van szó, amely  Pilisszentlászlót Lepencével összekötő Lepence-völgyi zöld út és az Apátkúti-völgy között teremt összeköttetést.

Mi a szebbik útvonalat választottuk és Pilisszentlászlóról indultunk. A Lepence-völgyi zöld jelzésen értük el a becsatlakozást. Maga az ösvény szintben kanyarog, egy darabig úgy gondoltuk, hogy a szezon legkönnyebb túrája elé nézünk. Kitartóan, libasorban bandukoltunk az ösvényen, rácsodálkozva a gyönyörű tavaszi erdőre, a szebbnél-szebb elénk tárulkozó tájrészletre, egy-két érdekes sziklaképződményre.

Az ösvény felső szakaszán, a Szarvas-lyuk dél-keleti részén ért bennünket az első igazi meglepetés. Meredek hegyoldalban vezet az út, amely egy kb. 10 méteres szakaszon leomlott. Az omlást csak felfelé, a meredek hegyoldal irányába lehet megkerülni. Többen nadrágféken vagy négykézláb csúszva-mászva jutottak át ezen a nehéz szakaszon.

A Szarvas-lyuk után egy gyönyörű kilátóhelyre leltünk. A ránk váró panoráma csodálatos. Magára a messze földön is híres Dunakanyarra, a Duna jobb oldalán fekvő Szent Mihály-hegyre és a Remete-barlangokra is nyílik kilátás a Visegrádi-hegység közeli hegyoldalai mellett. Az utat andezit agglomerátumból álló formás kis sziklatornyok szegélyezik, árnyas erdőkön, csendes bükkösön, napsütötte tölgyeseken át vezet. Kb. a hatodik kilométernél, a Szarvas-zug után értük el a Jenő-kunyhót. Az ösvény mindkét részének végigjárása után érkeztünk le a Telgárthy-réthez, ahová Visegrádról akár autóval is be lehet hajtani.

Visszafelé az Apátkúti-völgy igazán kellemes meglepetést okozott. Kár, hogy nem kezdtük el az elején számolni, hogy hányszor keltünk át a Apátkúti-patakon. A völgy szépsége lenyűgözött bennünket, a patakon át ugrándozva gyermeki módon élveztük a túra ezen kellemes, levezető szakaszát. Szelíden emelkedett utunk, és vezetett vissza minket a Kaán- és Alpár-források mellett, az Urak asztala lábánál, amely ma már egy felhagyott katonai objektum, egészen a kiindulópontra, Pilisszentlászlóra.

Néhány praktikus információ a Spartacus-ösvényről: Az útviszonyok – már ahol voltak utak, a hegyomlás és a kidőlt fák sem akadályoztak bennünket a haladásban – nagyon jók, szinte ideálisak voltak. Esős, csúszós időben ezt az útvonalat nem szabad választani, mint ahogy a túl nagy szárazság sem kedvez a leomlott szakasz megmászásban. Az ösvény egyes részei nagyon keskenyek, és meredek hegyoldalban vezetnek, csak száraz időben biztonságosak.

Egy turistaatlaszban az alábbi sorok olvashatóak róla: „A szintben haladó ösvény – valószínűleg az 1930-as években – vadászösvényként került kiépítésre. Ma is vadászati céllal használják. Az ösvény végigjárása augusztustól novemberig tilos, mivel a környék vadállományát a jelentős kirándulóforgalom zavarná. Az ösvény jelzett turistaúttá alakítására ezért nem került sor. A túrát járó olvasóinkat a csendes, a vidéket nem zavaró magatartásra külön is figyelmeztetjük.” A térképen is azt találjuk róla, hogy egy „vadászati cserkelő út”.

A másik kiindulópontot gyalogosan a Visegrádról Pilisszentlászlóra vezető Apátkúti- és Szent László-völgyben vezető piros jelzésen lehet megközelíteni. Autóval Visegrádtól a vár felé haladva, a Telgárthy-rét parkolójánál található. A Spartacus ösvény alsó részére, vagyis a Telgárthy-rét – Jenő kunyhó szakaszra, kétféleképpen lehet rátalálni: az egyik, hogy a piros háromszög jelzéssel ellátott szekérúton elindulunk fölfelé, majd rövidesen, mikor az utat először keresztezi a villanyvezeték, baloldalt (dél felé) észrevehető egy keskeny, de jól kitaposott keskeny út, a Spartacus-ösvény. A másik lehetőség, hogy a Telgárthy-rét melletti autóparkolóval szemben átvágunk a patak túloldalára, ahol a fák között egy keskeny ösvény meredeken felvág a hegyoldalba, ez is rávisz a Spartacus-ösvényre. Innen már jól követhető, végigkanyarog a hegyoldalban, haladhattok libasorban 4 km-en át…

Már egy hete hazajöttünk a Bakonyból, de még mindig a hatása alatt állok. Olyan töménységű élménycsomaggal lettem gazdagabb, amely azóta is kitart. Próbáltam megfogalmazni, hogy mi is tetszett ennyire, és erre jutottam:

1. Fantasztikus volt a társaság

Remek hangulatban telt a hétvége, az első pillanattól az utolsóig csupa mosoly, nevetés, vidámság kerítette hatalmába a résztvevőket. Bár többnapos túrát korábban még nem szerveztünk, mégis úgy tűnt, mintha a csapat ezer éve együtt utazgatna. Pedig van aki, még kirándulni sem volt velünk soha, és mégis, láthatólag pillanatok alatt otthon érezte magát a társaságban.

A kirándulások persze mindig jó hangulatban zajlanak, ahogy egyre jobban megismerjük egymást, megnyílnak azok is, akik korábban inkább csak hallgattak, néha egészen rácsodálkozunk egy-egy 50-60-70 felettfitten sporttárs humorára, rejtett képességeire. Ezen a hétvégén bőven volt alkalom beszélgetni, sőt egy ki-mit tud jellegű társasjáték lehetőséget adott feltérképezni a csapattagok különböző tudományágakhoz való viszonyát is. A második este még egy komolyabb körbeülős-borozgatós traccsolás is gazdagította az egymásról alkotott képet.

2. Remek volt a helyszín

Szállásunk, a Bakony Hotel minden nordic walkingozó álma. A Népligetből busz repítette ide a tömegközlekedést preferáló sporttársakat. Autóval Budapestről két óra alatt leértünk, gyönyörű, kis utakat használva, keresztül-kasul a Vértesen és a Bakony keleti területein. A szálloda olyan, amilyenből 20 másikat szívesen elfogadnánk az országban. Nem túl nagy, nem túl kicsi, emberléptékű, azonnal megszerethető. Otthon is éreztük magunkat az első pillanattól fogva, gyorsan kipróbáltuk a recepción főzött remek kávét, és cseverésztünk egyet az erkélyek rácsain keresztül, élveztük a tavaszi napsütést és a madarak csicsergését.

Az autókat nem is használtuk három napig, hiszen a szálloda bejáratától minden irányba indulnak turistautak, több hétvégényi variációt kínálva. A falu központja sétatávolságra van, a szombati Medvehagyma-fesztiválra is gyalogosan mentünk be, igaz, hogy lábunkban volt már kétszer 12 km. Maga a gyógynövény köré kerített esemény hangulatosra sikeredett, köszönhetően elsősorban az ingyen és korlátlanul mért medvehagyma-pálinkának és házibornak.

3. Csodálatos a Bakony tavasszal

A természet szépsége lenyűgözött mindenkit. Aki csak Budapest környékén járja az erdőt, az el sem tudja képzelni, hogy milyen más képet tud mutatni egy-egy távolabbi hegységünk. A Bakony a Dunántúl legnagyobb és talán legszebb hegyvidéke, rejtett szépségekben bővelkedő csoda-vidék, szelíd völgyekkel, vad szurdokokkal, titokzatos barlangokkal, sziklamászásra csábító formációkkal.

Azt tudtuk, hogy a Bakonyban sok a medvehagyma, de a gerecsei élmények után csak arra számítottunk, hogy itt nagyobb mennyiségben nő az értékes növény. A valóság mindenkit megdöbbentett: az erdő egyes részein minden mást kiszorított kedvenc gyógynövényünk, ameddig a szem ellátott medvehagyma borított mindent. Egyes turistaösvényeken jobbra-balra lehajolva mindenütt friss leveleket tépegetve haladtunk.

Érdekes módon elkövettük azt a hibát, hogy annyire megrészegedtünk a medvehagyma mennyiségétől és látványától, hogy a gyűjtésére alig maradt kedvünk és energiánk. Ennek részben a feszített program volt az oka, részben az a tény, hogy jóból is megárt a sok, az erdőben, a szálloda menüjében, a fesztiválon, minden erről a sztár-növényről szólt.

Minden napra más-más jellegű túra jutott, s az élmények csak fokozódtak: mikor már csak levezető jellegű, falu körüli könnyű kirándulásra számítottunk, akkor is addig nem látott csodákkal találkoztunk, újabb arcát mutatta meg ez a rendkívül sokoldalú hegység. Olyan érzésünk volt, mit aki tündérkertben jár, ahol minden kanyar mögött valami ismeretlen, addig nem látott szépség bukkan fel.

A program zárásaként elfogyasztott – természetesen medvehagymás – kemencés finomságok méltó megkoronázását jelentették a hétvégének. Szívesen maradtunk volna, hiszen annyi mindenre nem jutott időnk. Remélhetőleg azonban mindenki elhozta magával emlékként a legszebb, legjellegzetesebb, őt leginkább megérintő táj képét, és sokáig táplálkozik az itt látottakból, valamint a közösségben megélt élményekből. Aki ezúttal nem tartott velünk az jövőre megteheti, aki pedig részese volt a nagy kalandnak az megismételheti azt. Hiszen már a helyszínen megfogalmazódott mindenkiben: jövőre is itt a helyünk!

Folytatjuk megkezdett sorozatunkat gyógynövények, gyógyteák témakörben. Szabó Gyuri bácsi ajánlásait olvashatjátok, akinek „A bükki füvesember gyógynövényei” c. könyvét szívből ajánljuk, az értékes műnek minden család könyvespolcán ott a helye.

Sorozatunkat ősszel kezdtük, a korábbi írásokat itt találod:

Gyógynövények minden napra
Gyógynövények télire
Gyógynövények megfázás, influenza esetén

És akkor lássuk a tavaszi teendőket:

Április 1  Baktériumfertőzés megelőzésére

Egy csésze mentatea valamilyen mentából.

Április 2-15 Idegerősítésre, nyugtatásra

Az első héten minden második nap este lefekvés előtt egy csésze orbáncfű-, a második héten este egy csésze citromfűtea.

Április 15 Mirigyekre

Egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea.

Április 16-30 Tüdő és légúti tisztításra

Háromnaponként étkezés előtt egy csésze tea az alábbi összetételben: 1 rész lándzsás útifű, 1 rész martilapu, 1 rész tüdőfű, ½ rész ökörfarkkóró-virág.

Május  1-30 Tisztításra

Minden reggel étkezés előtt egy csésze csalánlevéltea. Ha nincs friss csalán, a száraz is jó. Akinek a gyomrát bántja a csalán – savtúltengése van -, rövidebb ideig igya a teát. Neki 4 naponként fehérárvacsalán-tát kell inni, az savcsökkentő, de többet ne igyanak belőle.

Június 1-14 Immunerősítésre

Háromnaponként reggel egy csésze kakukkfű- vagy orbáncfű.

Június 15 Mirigyekre

Reggel egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea.

Június 16-30 Szív és vérnyomás, értisztítás

Háromnaponként egy csésze galagonyatea. Ezt a magas vagy normál vérnyomásra igyák. Akinek alacsony vagy ingadozó a vérnyomása, fagyöngyteát igyon. Elkészítési  módja: 2,5 dl lágy vízbe egy teáskanál fehér fagyöngyöt (levél és szár) tesszük, 12 órát áztatjuk és leszűrjük.

Mit gondolsz, miért jó a gerinctorna? 50 felett szükség van rá, ezt mondják az orvosok is.  Segíthet, hogy ne fájjon a derekad. Legalább ennyit mozgás csak jót hozhat. Egyre többet hallani róla, biztosan nem árt…

Ennél természetesen sokkal többről van szó, egy olyan komplex mozgásformáról, amely életünk számos területére változást hozhat. A gerinctorna az egész testre és ezen keresztül a lélekre is hat, befolyásolja mindennapjainkat, erősebbé, kitartóbbá és mozgékonyabbá tesz, így nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy napjaink jellemző életformáját élő városi polgárainak bizony egytől egyig szüksége lenne rá.

Egy jól felépített és megfelelően kivitelezett gerinctornának sokféle pozitív hatása van, némelyikre biztosan nem is gondolnál. Most azokat a kézzelfogható, könnyen tapasztalható eredményeket foglaljuk össze, melyeket kitartó munkával minden további nélkül játszva elérhetünk. Hangsúlyozom, hogy nagyon fontos a rendszeres testmozgás, egyik napról a másikra nem változik meg az állapotunk. Legalább hetente kétszer, ideális esetben minden másnap végig kell csinálni egy-egy teljes gyakorlatsort, ahhoz, hogy teljeskörű hatást érjünk el.

Nézzük sorra, mit is várhatunk a rendszeres gyakorlástól:

1. Hátfájásunk enyhülése

A felborult izomegyensúly helyreállításával, a gyenge, összezsugorodott izmok megnyújtásával, az anyagcsere- és energiaellátás helyrebillentésével enyhíthetjük a népbetegségnek számító hátfájást. Ha mindehhez rendszeresen erősítünk is, a has- és hátizmok megmunkálásán keresztül már nagyon sokat tettünk azért, hogy hátfájásunknak, illetve a lumbális és nyaki gerincszakaszok deformitásából adódó egyéb panaszainknak búcsút inthessünk.

2. Helyes testtartás

A gerinctorna formálja alakunkat, megváltozik a testtartásunk az edzések hatására. Figyeljünk oda és alkalmazzuk az órán hallottakat mindennapjainkban is: húzzuk be a hasunkat, nyújtózzunk meg fejtetővel, a fejünk középpontja a csípők középpontja felett legyen, húzzuk le és hátra a lapockánkat, vállunkat…

Az egyik leggyakoribb tartáshiba az előretolt fej, előreeresztett vagy éppen a nagy koncentráció miatt felhúzott vállak és a kieresztett has. Szinte minden ülő munkát végző vagy tévét néző ember így ül, áll vagy akár a rossz szokásból adódóan így pihen. Tudatosan kell figyelni testtartásunkra, a pontos beállításra, a gerinc megnyújtására, a fej, a vállak és a nyak pontos helyének meghatározására és izmaink megfeszítésére. Kellő gyakorlással hamarosan eljuthattok odáig, hogy ezek már automatikusan menjenek.

3. Erősebb izomzat

A gyakorlatok nagy része jól megdolgoztatja az izomzatot. Néhány hét elteltével már észlelhetjük, hogy bizonyos izmaink, amelyekről eddig nem is tudtunk, mégis csak léteznek, nem tűntek el, sőt feszesebbek, keményebbek lettek. A kimunkált, erősebb izomzat, a nagyobb izomtömeg pedig egészségjavító hatású, minden életkorban javítja az életminőséget.

4. Rugalmasabb izomzat

Az órákon a nyújtásnak is nagy figyelmet szentelünk, melynek következtében az izmok egy kicsit megnyúlnak, rugalmasabbá válnak, így mozgásunk is megváltozik, kecsesebb lesz. Nem az a lényeg, hogy izmot építsünk, csak úgy, önmagáért, mint egy testépítő, hanem, hogy a tudatos izomépítéssel megerősödjünk, a nyújtásoknak köszönhetően izmaink  szálkássá, rugalmassá váljanak, és így elkerüljük a ránk leselkedő, rossz mozdulatokból adódó baleseteket.

5. Laposabb has

A kitolt has egyik oka nem a sok sör, hanem a gyenge hasizomzat, és ebből adódóan a rossz testtartás. Meg kell erősíteni a mélyhasizmokat, leadni néhány kilót és rendszeres hasizom-erősítő gyakorlatokat végezni. Fontos, hogy mindig ügyeljünk arra, hogy hasunkat behúzva tartsuk és kicsit megbillentsük a medencénket. Ha ez az alaptesttartás automatikussá válik, már rendkívül nagy lépést tettünk testünk általános kondíciójának javítása érdekében.

6. Hajlékonyabb test

Amint elkezdjük helyreállítani az izomegyensúlyt, a gyenge izmokat erősítjük, az összezsugorodott izomzatot vagy a nagy terhelésnek kitetteket pedig nyújtjuk, megnövekszik az ízületek mozgáspályája, magunkhoz képest lazábbak, rugalmasabbak leszünk. Ez pedig az ülő életmódhoz szokott, merev testünknek nagyon jót tesz, frissebbekké, mozgékonyabbá, fiatalosabbakká válunk.

7. Testtudatosság

A gyakorlatok úgy vannak felépítve, hogy egyre növeljék bennünk a testtudatosságot. Eleinte a legegyszerűbb gyakorlatra is nagyon kell koncentrálnunk, de később már élvezettel végezzük azokat a bizonyos összetett, akár tánchoz is hasonlítható gerinctorna gyakorlatokat. Mindez pedig segíti a test és lélek egyensúlyának megteremtését, a kecsesebb, harmonikusabb mozgás pedig egész személyiségünkre kihat, természetesen módon növelve az önbizalmunkat.

8. Egyensúly

Az egyensúly fejlesztése minden életkorban kifejezetten fontos, felnőtt, sőt idős korban is javítható, az élet minden területén hasznosítható.  Az egyensúly elvesztése nagy veszélyforrás, ezért is kap kiemelt szerepet ezen képességünk fejlesztése gerinctorna-óráinkon. Megfelelő egyensúly birtokában viszont akár a legváratlanabb, leglehetetlenebb helyzetben is meg tudjuk tartani magunkat, izmaink megfeszítésével meg tudjuk tartani gerincünket, törzsünket, és megelőzhetjük a sérüléseket.

9. Erőnlét

Mint minden sporttevékenység, a gerinctorna is növeli terhelhetőségünket, izomerőnket. Mivel nem egy hétköznapi tornaóráról van szó, olyan izmokat is megmozgatunk, melyekről már rég el is feledkeztünk, hogy vannak. Elsősorban az ún. középrész izmairól van szó, ezekről bővebben írtunk már egy korábbi cikkünkben. https://www.50felettfitten.hu/erositsunk-megelozeskeppen/

10. Energiabomba

A gerinctorna növeli energiaszintünket, javítja kedvünket. Ezt tanúsíthatja mindenki, aki kipróbálta. Nem fáradtságot, hanem megújult energia-szintet hoz a torna, amely elsősorban annak speciális jellegének köszönhető.

Reméljük, hogy a fenti felsorolás elég meggyőző erővel bír. Melegen ajánljuk mindenkinek, bármilyen életkorban, hogy jöjjön el közénk, próbálja ki, és tanulja meg a mozgást, hogy aztán a mindennapokba beépítve megtapasztalja az ezen keresztüli pozitív változásokat. Keress minket!