Szemről sóló sorozatunk a befejező részéhez érkezett. Az előző két cikket itt találhatjátok:
Mai cikkemben a korosztályunk minden tagját érintő szemüvegekről ejtek néhány szót.
Ha távolra nem is mindenkinek, de olvasáshoz már 40 éves kor fölött mindannyiunknak szemüvegre van szüksége. Természetesen itt is vannak kivételek, ugyanis a kis fokban rövidlátók (-3 dioptriáig) szemüveg nélkül kiválóan tudnak olvasni, viszont nekik távolra kell viselniük a szemüveget.
Szemüvegre akkor van szükségünk, ha szemünk valamilyen fénytörési hibáját szükséges korrigálni. A fénytörési hibák három formája ismert: rövidlátás, távollátás, asztigmatizmus.
Távollátás
Amint az a képen is látható, távollátás esetén a szem által nyert kép a retina síkja mögött képződik. A keletkezett képet két módon lehet a retina síkjába igazítani: vagy a tárgyat távolítjuk a szemünktől (esetünkben a bal oldali órát), vagy egy plusz dioptriás gyűjtőlencsével hozzuk előbbre a képet (esetünkben a jobb oldali órát).
Rövidlátás
Rövidlátás esetén a szemben keletkező kép a retina síkja előtt képződik le. A helyreigazítás itt is két módon történhet: vagy a tárgyat közelítjük a szemünkhöz (jelen esetben a bal oldali órát), vagy egy mínusz dioptriás szórólencsével toljuk hátra a képet (esetünkben a jobb oldali órát).
Asztigmatizmus
Az asztigmia kifejezés görög eredetű szó, jelentése: pontatlan, jeltelen.
A magyar köznyelv tévesen használja erre a fénytörési hibára a „szemtengelyferdülés” kifejezést (mely helyesen a kancsalságra utal). Asztigmia esetén a tárgyról alkotott kép szemünkben a retina síkjában pontatlanul jelenik meg, a kép egy része a retina síkja előtt, egy másik része pedig a retina síkja mögött képződik le. Az így alkotott kép homályos, aszimmetrikus, részben torzított. Ezt a fénytörési hibát speciális, ún. cylinderes lencsékkel lehet korrigálni, melyek a képet a megfelelő módon „torzítják vissza” a kívánt módon a retina síkjába.
Az előbbiekben felsorolt fénytörési hibák legegyszerűbben szemüveggel korrigálhatók. Napjainkban a szemüvegrendelés már nem csak az orvosi szakrendeléseken történik, számtalan optikai szaküzletben állnak rendelkezésre a fénytörési hibák megállapításának mind a szakmai, mind a műszaki feltételei. Sok helyen a szemüveget nem szemorvos írja fel, hanem optometrista. Ha csak szemüvegrendelésről van szó, akkor természetesen az optometristák is el tudják látni ezt a feladatot, azonban a szakorvosi vizsgálat elmaradása egy esetleg meglévő szembetegség későbbi felismerését okozhatja. Ezért ha tehetjük, ragaszkodjunk mindig a szemész szakorvos által végzett vizsgálathoz.
Ilyenkor nem csak látásvizsgálat (sok helyen megtévesztő módon használják a „computeres szemvizsgálat” kifejezést) történik, hanem látószervünk teljes vizsgálatára is sor kerül. Amennyiben valamilyen szembetegséget állapít meg az orvos, akkor a megfelelő diagnózis és a megfelelő terápia segítségével látásunk megőrizhető. Számos olyan betegség ismert, melynek korai felismerése és a megfelelő kezelés elkezdése kulcsfontosságú. Itt kell megemlítenem, hogy miért hátrányos az előre gyártott olvasószemüvegek használata. Egy elmaradó szemvizsgálat éppen a különböző szembetegségek megelőzését gátolja. A prevenció a szemészetben is nagyon fontos, ezért soha ne vásároljunk előre gyártott szemüveget, csak abban az esetben, ha azzal az eltört vagy elhagyott szemüvegünket szeretnénk pótolni addig, amíg elkészíttetjük az újabb szemüvegünket.
Számos helyen találkozhatunk különböző optikai hálózatok különböző akcióival. Az elsőre kedvezőnek tűnő százalékok mögött nem mindig találjuk meg a megfelelő minőséget. A minőségi szemüvegkeretek és szemüveglencsék sok pénzbe kerülnek. A gyanúsan olcsón árult termékek mögött mindig minőségében kisebb értékű termékek állnak. Tanácsolom, hogy ragaszkodjunk mindig márkázott (pl. Hoya, Zeiss, Essilor, stb.) lencsékhez, még ha ezek többe is kerülnek, mert az általuk látott világ sokkal szebb lesz. Az ismeretlen eredetű lencsék, melyeket a nagyobb optikai hálózatok forgalmaznak, gyakran idő előtt veszítik el átlátszóságukat, felületkezelt rétegeiket.
Olvasószemüveg
A fénytörési hibák egy különleges típusa az időskori távollátás (presbyopia). Ebben az esetben ugyanis szemünk nem rendelkezik semmilyen fénytörési hibával. Egyszerűen csak arról van szó, hogy szemünkben is megjelennek a korral járó elváltozások, melyek eredményeképpen közeli látásunk fokozatosan romlik. Először csak a karunkat nyújtogatjuk, keressük a jobb megvilágítást ahhoz, hogy el tudjuk olvasni az újságot vagy be tudjuk fűzni a cérnát a tűbe. Ideig-óráig ez a megoldás is működik, de ami késik, nem múlik: el kell készíttetnünk az első olvasószemüvegünket.
Azok, akik nem használnak távolra szemüveget, a koruknak megfelelő plusz dioptriájú gyűjtőlencsével tudnak olvasni. Igaz ugyan, hogy ezeknek a szemüvegeknek a dioptriája a korral emelkedik, de megnyugtatásul szeretném mondani, hogy ezen szemüvegek dioptriája többnyire 60 éves korunkra maximalizálódik, kb. +2,50 – +3,00 dioptriaértékben.
Amennyiben távolra is szemüvegre van szükségünk, akkor az olvasószemüveg dioptriáját össze kell adni a távoli szemüveg dioptriájával (mindig figyelembe kell venni a lencsék +/- előjeleit, ugyanis így fordulhat elő az, hogy egy rövidlátó ember olvasószemüvege „gyengébb”, mint a távoli szemüvege).
Az olvasószemüveg használata egy távolra jól látó ember számára nyűg. Sohasem tudjuk, hova tettük le, elfelejtjük magunkkal vinni, ráülünk, és még sorolhatnám azokat az élethelyzeteket, amikor olvasószemüvegünk bosszúságot okoz.
Maga az olvasószemüveg a korunkat is eláruló jel, utal arra, hogy már nem vagyunk olyan fiatalok. Az olvasószemüveg ellen nem csak a hiú emberek berzenkednek, mindannyiunknak kellemetlenséget okoz.
Átmeneti megoldást nyújthat a bifokális kontaktlencsék használata. Megvásárlásuk ma már nem körülményes, de nem olcsó. Ráadásul kezelésük elég körülményes, ügyetlenebb kortársaink nem tudják megtanulni a behelyezésüket és sokan idegenkednek attól, hogy a szemükbe nyúljanak.
Végleges megoldásnak a különböző lézeres kezelések tekinthetők, melyeket magam is sikerrel végzek.
Ezen eljárásoknak két típusa ismert:
A kezelések egy része úgy éri el a kívánt hatást, hogy mindkét szem távoli látását (egyik szem esetében kisebb, másik szem esetében nagyobb mértékben) rontják, rövidlátóvá teszik. Ha ebben az esetben külön-külön szemmel nézzük a világot, akkor azt tapasztaljuk, hogy sem a jobb, sem a bal szemünkkel nem látunk élesen távolra, viszont a két szem együtt használva kielégítő látást biztosít mind távolra, mind közelre. Az így elért eredmény megfelelő tud lenni a legtöbb élethelyzetben, de vezetéshez, tévézéshez, hosszabb időtartamú olvasáshoz rásegítő szemüvegre van szükség.
Ha azonban bármilyen szembetegség, sérülés vagy a korosztályunkat érintő egyre gyakoribb szürkehályog fellép, a helyzet megváltozik és az addig jól működő két szemes együttlátás felborul. Innentől kezdve mind távolra, mind közelre szükségünk lesz szemüvegre, nem beszélve a műtéttel járó szövődmények kockázatáról és a nem csekély anyagi ráfordításról.
Az általam alkalmazott egyszerűbb eljárás célja ugyanaz: ne legyen szükségünk semmilyen szemüvegre a mindennapokban.
Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy az egyik szemet (az ún. domináns vagy vezérszemet) távolra, a másikat pedig közelre javítja ki a lézer. Ebben az esetben az egyik szemünk távolra tökéletes képet biztosít, míg a másik a közeli látást szolgálja.
Ráadásul azon kortársaim esetében, akik távolra egyáltalán nem használnak szemüveget, elegendő csak az egyik szem kezelése, elkerülve azt, hogy az amúgy jól látó domináns szemünket bármilyen lézeres kezelés hatásainak kitegyük. A vezérszem érintetlensége biztosítja számukra a további jó távollátást, a másik szem lézeres kezelése pedig a közeli látást. A kezelés annak ellenére, hogy elvégzésére csak az egyik szemen kerül sor, eléri a kívánt eredményt: sem távolra, sem közelre nem lesz többé szükség szemüveg viselésére.
Rendelésemen lehetőség van arra, hogy a műtétet választók mindezt a mindennapi életükben is kipróbálhassák, mielőtt döntést hoznának a kezelés elvégzéséről. Az így nyert személyes tapasztalat segíteni fogja a megfelelő döntés meghozatalát.
dr. Szentkirályi Béla
www.diagnoptika.hu